Összefoglaló
Álmukban is felismerik a beszélgetést a babák
Hogyan lehetséges, hogy emberként képesek vagyunk a nyelvhasználatra, ami az egész állatvilágban – még az egyébként kommunikációra képes fajok között is - egyedülálló? A magyarázó elméletek többsége veleszületett különbségeket feltételez az emberi és az állati elme között, például hogy az emberek úgy jönnek a világra, hogy érzékenyek az összetett nyelvi szabályrendszerekre vagy az elvont szimbólum-jelentés kapcsolatokra. Forgács Bálint, Tauzin Tibor, Gergely György és Gervain Judit új kutatási eredményei azt sugallják, hogy egy további tényező is hozzájárulhat ehhez: a velünk született érzékenység a mások közötti információcserére (ami a kommunikáció legfontosabb funkciója).

Valószínűleg mindannyian láttunk már másokat számunkra idegen nyelven vagy ismeretlen jelzésekkel kommunikálni: ha a tartalomból nem is értettünk sokat, azt felismertük, hogy épp egy beszélgetés tanúi vagyunk. Ennek fontos jelzései, hogy a partnerek váltakozva szólalnak meg és más-más jeleket használnak. Ha nincs kommunikációs partner, a beszédből nem lehet beszélgetés, ha pedig nem váltakoznak a szavak vagy jelek, amiket használunk, csak ismételgetjük egymást, nem tudunk információt átadni. A kutatók azt vizsgálták, hogy az újszülöttek máshogy dolgozzák-e fel azokat a beszédmintákat, amikben a két beszélő és a szavak is váltják egymást, mint amelyekben csak egy hang hallható, vagy amikben két személy egymás szavait ismételgeti. Amíg a babák aludtak, lejátszották nekik a hangmintákat és közben egy speciális NIRS-sapkával vizsgálták az agyuk aktivitását: ez a sapka gyenge fényt bocsát ki és méri, hogy ez a különböző agyterületekről hogyan verődik vissza. Azok a régiók, amik éppen intenzívebben „dolgoznak”, máshogy verik vissza a fényt, mint amiknek éppen alacsonyabb az aktivitása.

 

Az eredmények azt mutatták, hogy a Broca-mező - az az agyterület, ami a felnőtteknél a nyelvfeldolgozásban vesz részt -, aktívabb volt akkor, amikor ketten felváltva beszéltek és különböző szavakat mondtak, mint amikor csak egyvalaki beszélt vagy a két partnerből egy mindig a másikat ismételte. Más szavakkal, a babák máshogy dolgozták fel azokat a hangsorokat, amikben információcsere történhetett két ember között, mint azokat, amikben nem. A nyelvfeldolgozó agyterületek érintettsége arra utalhat, hogy a nyelvelsajátításban segíthet az újszülötteknek a kommunikatív és nem kommunikatív beszéd megkülönböztetésére való képesség. Ez a kutatási eredmény az első, ami felveti ennek a lehetőségét– korábban még az sem volt ismert, hogy már születéskor követjük a mások között zajló társas interakciókat is, nemcsak azokat, amelyeknek részesei vagyunk.

Eredeti tanulmány: Forgács, B.; Tauzin, T.; Gergely, G; Gervain, J. (2022) The newborn brain is sensitive to the communicative function of language. Scientific Reports 12(1):1220 https://www.nature.com/articles/s41598-022-05122-0

További összefoglalók